Vác felsővárosi református gyülekezet

Magunkról
- Bemutatkozás
- Lelkész
- Presbitérium
- Munkatársak
Iskola
Gyermekmunka
Történet
Gyülekezeti alkalmaink
Hírek
Programok
Képtár
Népfőiskola
Testvérgyülekezetek
Hanganyagok
Gondolatok
Elérhetőség


<< 2017 Október >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
25262728293001
02030405060708
09101112131415
16171819202122
23242526272829
30310102030405

TÖRTÉNET

 

A VÁCI REFORMÁTUS EGYHÁZ RÖVID TÖRTÉNETE

 

,„Lám, a Mindenható nagy kertjében mily szép a különféleség harmóniája. Így van ez az eszmék körében is. A nagy egyformaság zsibbaszt, a sokféleség küzdelemre hív fejleszti a lélek erejét. Egy fának vagyunk külön ágai, a kereszténység nagy fájának, mért haragudnék egyik ág, ha a másik virul.” (Vörös Károly, 1885)

 

A váci reformátusok történetének első időszaka a türelmi rendelet és az egyházközség újjáalakítása előtti korszak, amelyről kevés irat maradt ránk. A második a templomépítés óta eltelt alig több mint kétszáz esztendő, amelyre nézve elegendő iratanyag maradt meg úgy helyben, mint különböző levéltárakban.

Szorosabban kapcsolódik a  város történetéhez, hogy mikor alakult ki a kisváci közösség, hogyan maradt fenn ez a zárt világ Kis-Vác és Püspök-Vác egyesítése után is.

Kisvác még a XX. század ötvenes éveiben is falu volt. Mígnem eljött a téeszesítés ideje. Aki tudott, menekült az iparba. A feleségek TSz-tagok, a férjek munkások, a gyermekek igyekeznek iskolába jutni, tanulni, kikerülni a paraszti sorból, mint mindenütt az országban. Ledőlt a fal a falu, Kisvác és a város között. Megindult a ki- és áttelepedés más városrészekbe, más helységekbe, ugyanakkor, főleg a vegyes házasságokkal, a betelepedés a kisváci városrészbe.

A váci református egyház kialakulásáról, korai történetéről kevés írásos emlék maradt fenn. Mivel a város a nürnbergi, augsburgi piacokra szarvasmarhát, visszafelé különféle cikkeket szállító tőzsérek, kereskedők útvonalába esett, a reformáció eszméi szinte a bölcsőből juthattak el a városba.   1571 körül már Vácon is megjelent a kálvini reformáció.   A XVI. század végén Váci Gergely prédikátorról tudjuk, hogy Wittenbergben és Heidelbergben tanult. A református vallás ekkorra már Vácon is általánossá válhatott.  Bocskai István a Szent Mihály templomot a reformátusoknak adta, és egy esperességet állított fel, amelyhez Vác, Kosd, Tótfalu, Oroszi, Monostor, Pócsmegyer, Fót, Szada, Veresegyház, Rákospalota, Mogyoród, Tarcsa, Kisnémedi, Gyömrő, Hartyán, Pécel, Üllő, Monor, Legénd, Tura és Mártonkáta tartozott.

Gróf Kollonich Zsigmond, aki 1709-ben lett püspök, 1712-ben adott ki rendeletet, hogy a kálvinisták költözzenek ki a püspöki városból. Ekkor a lakosok egy része a nekik kijelölt területre, a mai Kisvácra, más részük a Naszály irtványaira, a gyadai rétre és Tótfalura költözött. Vörös Károly lelkész 1885. december 7-én, a templomépítés 100. évfordulóján elhangzott beszédében a gyadai rétet és a Naszály egyéb völgyeit jelöli meg, mint “ahol már előbb is meghúzták magukat számos bujdosók”.

1781 októberben II. József kiadta a “türelmi rendeletet”. Ezután a kisváci reformátusok rögtön templomépítési engedélyért folyamodtak. 1783. november 10-én meg is kapták. December 10-én “behívták” a rákospalotai prédikátort, Takács Ádámot, Budai György óbudai lakost pedig tanítónak. Papp András gondnok házának csűrjében tartották az istentiszteleteket, majd egy deszkatemplomot építettek Kurdi Mihály telkén, a mostani templom melletti területen. A templomot  1785. december 4-én szentelték fel. 1786-ban építették a parókiát a későbbi iskola helyén.

1843-ban épült fel a parókia a mostani helyén.  1878-ban avatták fel az orgonát.   1936-ig Sződliget, Felsőgöd és Alsógöd is a váci gyülekezethez tartozott, mint fiókegyház. 1938-ban került Vácra Pap Béla, aki igen művelt, képzett, ezenfelül agilis ember volt. Az ő tevékenységéhez fűződik   1942-től 1980-ig, nyugdíjba vonulásáig Hörömpő Gergely volt a lelkipásztor. Mellette Csuka István, 1944-től súlyos betegségéig mint missziós lelkész szolgált. 1944-ben találat érte a tornyot, 1945-ben renoválták, majd 1991-ben. A második világháború idején elvitték a két kisebb harangot, a háború után újakat öntettek. 1980-tól Csuka Tamás áll a váci gyülekezet élén, felesége a segédlelkész. 1982—1984-ben a copf stílusban épült műemlék jellegű parókiát lebontották és az eredeti homlokzat visszaállításával újat építettek.

2000. márciusától 2012-es év végéig  Fónagy Miklós, az Északpesti Egyházmegye esperese volt a gyülekezet lelkipásztora. 2014. január 15-től Dr. Borsi Attila a gyülekezet megválaszott lelkésze.

A kultúrházat nem államosították az ötvenes években, de a városi tanács utalta ki különböző szerveknek. Használta a fegyház, volt benne kocsma, mozi, általános iskolai tornaterem és úttörőház, végül a Váci Hajó SE kajak-kenu szakosztálya (már bérelte) 1971-től a legutóbbi évekig. Felújítása fejében a várostól megkapta a gyülekezet az alsóvárosi Ősz utcában lévő, korábban óvoda, majd Fotómúzeum célját szolgáló épületet 1998-ban. Itt indulhatott meg ez évben egy alsóvárosi missziói gyülekezet szerveződése.

Az egyházi épületek renoválásával párhuzamosan újul a gyülekezet. Istentiszteleteinken minden korosztály  megtalálható.

 

Jézus mondja: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők… Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek!”